KÉZDIVÁSÁRHELY
Kézdivásárhely a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa. Céhes városnak is nevezhetjük, mivel Székelyföld egyik legjelentősebb kézműves központja volt. Kézdivásárhely egy összesen 60 ezer vidéki és városi lakóst összesítő központ, ez által a Háromszéki székelység egyik kulturális csomópontja. Főleg a falvakban élő emberek a mai napig számos székely népi hagyomány és művészetet őriznek, amelyek megmaradása viszont a változó modern életvitel által veszélyeztetve van. Kézdivásárhely a székely kultúra nem csak egyik központja, hanem annak nemesítője is volt. Ez a szerepe a mai nap is nagy jelentőséggel és fontossággal bír, mivel számos fiatal már a falvakban sem azt a hagyományos életmódot követi, amelyek egykor természetesen a székely értékek és művészetek kialakulásához és fenntartásához vezetek.
|
PRAETORIA EGYESÜLET
A Praetoria Egyesület egy 2013-ban létrejött non-profit civil szervezet. Létrejöttét elsősorban a faipari tanműhelynek köszönheti.
Honnan ered a Praetoria név? Kézdivásárhelyt Zsigmond király 1427-ben vásáros hellyé nyilvánította, ekkor még Torjavására néven, viszont területén egykor már római katonai tábor volt, amely Praetoria Augusta nevet viselte. A Praetoria elnevezés csakugyan a közelben fekvő ősi székely Torja, vagy egykor Thoria néven említet, településre utal. A Tanműhely közvetlen közelében egyesületünk egy rendezvénytermet, az úgynevezett Erzsébet Termet is működteti. Ez a terem konferenciákra és kiállításokra van engedélyeztetve. Civil, non-profit szervezetek és projektek számára díjmentes ennek használata. |
CSISZÁR DÉNES
Csiszár Dénes jellegzetes székely egyéniség volt. Fúró-faragó, spekuláló, takarékos gazda, de nagylelkű adakozó, hirtelen haragú, de minden szép ügyért lelkesedő, melegszívű, népét és szülővárosát rajongásig szerető polgár. Jó és igaz ember, ízes szavú elbeszélő.
Számos fontos fejlődés Kézdivásárhely történetében kapcsolható az ő nevéhez. Nem csak az önkéntes városi tűzoltóságot alapította meg és látta el felszereléssel hanem mint nevéről következtethető a Csiszárfürdőt is ő alapította. Kézdivásárhely és környéke legkedveltebb kirándulóhelye a Csiszár Dénes szeszgyáros tulajdonát képező "Feredő" volt a Bálványos alatt, a torjai erdőrészen. Csiszár Dénes adakozó és jótékonykodó szellemének tiszteletére neveztük el Kézdivásárhelyi Csiszár Dénes Faipari Tanműhelyt. |
A TANMŰHELY
A tanműhely célkitűzése a székelyföldi fafaragási és faipari hagyományaink tanítása és fenntartása.
A famegmunkálás a székely kultúra egy jelentős része, amiről nem csak a híres székely kapuk tanúskodnak, hanem számos más népi hagyomány is, amely valamilyen úton a fához és annak feldolgozásához köthető. Mivel a városi fiataljaink és a falvakon is aligha találnak az ifjak lehetőséget arra, hogy ezt az értékes tevékenységet elsajátíthassák, egyesületünk úgy döntött, hogy lehetőséget teremtünk erre. Ma a fiatalok figyelme más térre van irányítva, továbbá manapság ritka is az a mester, akitől a régi szakmát vagy az eredeti népi művészetet még meg lehet tanulni. Lehetőséget szeretnénk nyújtani mindenkinek, hogy a fával ne csak megismerkedhessenek, hanem bele is szerethessenek. Meg akarjuk azokat a gyermekeket és fiatalokat találni, akikben oly nagy a tehetség, hogy a székely famesterek dicsőségét vihetik tovább. Ugyanúgy fontosak számunkra azok is, akikben fel tudjuk eleveníteni a famegmunkálást, a népi hagyomány és azonosságtudat jelentős részeit. |
A TANÍTÓK
István Sándor faragómesterA faragó életének hatvan esztendeje a székely népművészet bűvkörében telt el, harminc éve próbál konok kitartással, nagy-nagy szerénységgel és alázattal valamit továbbadni abból az örökségből, amit elődeink az évszázadok során ránk hagytak.
"A székely kapuk, kopjafák, faragott és festett bútorok, szőttesek, varrottasok társaink, mindennapjaink szerves részei voltak. Forma- és motívumvilágukkal jelentést hordoznak, önarcképeink, lelki és érzelmi világunk tükrei. Hisszük, a felgyorsult ki tudja, milyen irányba haladó világban van és lesz helye ennek az ősi tudásnak." |
Réti Zoltán faragómesterRéti Zoltán faragómester és művész több évtizede óta foglalkozik faragóművészettel. A témakörhez szükséges szakmai tapasztalatal rendelkezik, mivel több mint 26 évet tanitotta oktatómesterként
Kézdivásárhely majdnem minden iskolájában a famegmunkálást mesterségét.
"A fa és annak megmunkálása mindig is az életem része volt. Melegsége, formalhatósága, hasznossága és használható tárgyá való alakitása mindig érdekelt és lekötött." |